ÁSZF

Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF)

Az Általános Szolgáltatási Feltételek („ÁSZF”) tartalmazzák Dynamic Sport 2002 Kft. székhely: 2112 Veresegyház Erkel Ferenc tér 1., adószám: 12872675-2-13, mint szolgáltató által üzemeltetett webáruház használatára vonatkozó általános szerződési feltételeket. Kérjük, hogy csak akkor vegye igénybe szolgáltatásainkat, amennyiben minden pontjával egyetért, és kötelező érvényűnek tekinti magára nézve. Jelen dokumentum nem kerül iktatásra, kizárólag elektronikus formában kerül megkötésre (nem minősül írásba foglalt szerződésnek), magatartási kódexre nem utal.

Szolgáltató adatai:

Kamara: PMKIK. Nyilvántartási szám: PE12872675 A szolgáltató neve: Dynamic Sport 2002 Kft. A szolgáltató székhelye: 2112 Veresegyház Erkel Ferenc tér 1 A szolgáltató elérhetősége, az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címe: dynamicsport@vnet.hu Cégjegyzékszáma: 13-09-091775 Adószáma: 12872675-2-13 Nyilvántartásban bejegyző hatóság neve Fővárosi Cégbíróság Telefonszáma: +36/28 384-342 Engedély száma: 1828/2016-BE A szerződés nyelve: magyar. A tárhely-szolgáltató adatai: Tárhely szolgáltató: www.shoprenter.hu +36/1-234-5012 A tárhely-szolgáltató címe: 4028 Debrecen, Kassai út 129. III/304. A tárhely-szolgáltató e-mail címe: info@shoprenter.hu A tárhely-szolgáltató weboldala: www.shoprenter.hu

Fogalmak:

Áru: a Honlap kínálatában szereplő, a Honlapon értékesítésre szánt:

ingó dolog, ideértve a tartályban, palackban vagy egyéb módon korlátozott mennyiségben vagy meghatározott űrtartalommal kiszerelt víz, gáz és villamos energia, valamint
ingó dolog, amely digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatást foglal magában vagy azzal össze van kapcsolva, olyan módon, hogy az érintett digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás hiányában az áru nem tudná betölteni funkcióit (a továbbiakban: a digitális elemeket tartalmazó áru)

Digitális elemeket tartalmazó áru: ingó dolog, amely digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatást foglal magában, vagy azzal össze van kapcsolva, olyan módon, hogy az érintett digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás hiányában az áru nem tudná betölteni funkcióit

Felek: Eladó és Vevő együttesen

Fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy

Fogyasztói szerződés: olyan szerződés, melynek egyik alanya fogyasztónak minősül

Funkcionalitás: a digitális elemeket tartalmazó áru, a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás azon képessége, hogy a céljának megfelelő funkciókat betöltse

Gyártó: az Áru előállítója, importált Áru esetén az Árut az Európai Unió területére behozó importőr, valamint bármely olyan személy, aki vagy amely az Árun nevének, védjegyének vagy egyéb megkülönböztető jelzésének feltüntetésével önmagát gyártóként tünteti fel

Interoperabilitás: a digitális elemeket tartalmazó áru, a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás azon képessége, hogy együtt tudjon működni olyan hardverrel és szoftverrel, amely eltér attól, amellyel az azonos típusú árukat, digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatásokat általában együtt használják

Kompatibilitás: a digitális elemeket tartalmazó áru, a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás azon képessége, hogy - átalakítás szükségessége nélkül - együtt tudjon működni olyan hardverrel vagy szoftverrel, amellyel az azonos típusú árukat, digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatásokat általában együtt használják

Honlap: a jelen weboldal, amely a szerződés megkötésére szolgál

Szerződés: Eladó és Vevő között a Honlap és elektronikus levelezés igénybevételével létrejövő adásvételi szerződés

Tartós adathordozó: bármely olyan eszköz, amely lehetővé teszi a fogyasztó vagy a vállalkozás számára a személyesen neki címzett adatoknak a jövőben is hozzáférhető módon és az adat céljának megfelelő ideig történő tárolását, valamint a tárolt adatok változatlan formában történő megjelenítését

Távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz: olyan eszköz, amely alkalmas a felek távollétében – szerződés megkötése érdekében – szerződési nyilatkozat megtételére. Ilyen eszköz különösen a címzett vagy a címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal, a katalógus, a telefon, a telefax és az internetes hozzáférést biztosító eszköz

Távollévők között kötött szerződés: olyan fogyasztói szerződés, amelyet a szerződés szerinti Áru vagy szolgáltatás nyújtására szervezett távértékesítési rendszer keretében a felek egyidejű fizikai jelenléte nélkül úgy kötnek meg, hogy a szerződés megkötése érdekében a szerződő felek kizárólag távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszközt alkalmaznak

Vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy

Vevő/Ön: a Honlapon keresztül vételi ajánlatot tevő szerződést kötő személy

Jótállás: A fogyasztó és a vállalkozás között kötött szerződések esetén (a továbbiakban: fogyasztói szerződés) a Polgári Törvénykönyv szerinti,

a szerződés teljesítéséért vállalt jótállás, amelyet a vállalkozás a szerződés megfelelő teljesítéséért a jogszabályi kötelezettségén túlmenően vagy annak hiányában önként vállal, valamint
a jogszabályon alapuló kötelező jótállás

Vételár: az Áruért, valamint a digitális tartalom szolgáltatásáért fizetendő ellenszolgáltatás.

Alapvető rendelkezések 1.1. A jelen Szabályzatban nem szabályozott kérdésekre, valamint jelen Szabályzat értelmezésére a magyar jog az irányadó, különös tekintettel a Polgári Törvénykönyvről

2013. évi V. törvény („Ptk.”) és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény vonatkozó rendelkezéseire. A vonatkozó jogszabályok kötelező rendelkezései a felekre külön kikötés nélkül is irányadók.

VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK

A Szerződésre a magyar jog előírásai az irányadóak, és különösen az alábbi jogszabályok vonatkoznak:

1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről
2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
151/2003. (IX.22.) kormányrendelet a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról
45/2014. (II.26.) kormányrendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól
19/2014. (IV.29.) NGM rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/302 RENDELETE (2018. február 28.) a belső piacon belül a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján történő indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással és a megkülönböztetés egyéb formáival szembeni fellépésről, valamint a 2006/2004/EK és az (EU) 2017/2394 rendelet, továbbá a 2009/22/EK irányelv módosításáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet)
A fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet

AZ ÁSZF HATÁLYA, ELFOGADÁSA

A közöttünk létrejövő szerződés tartalmát – a vonatkozó kötelező érvényű jogszabályok rendelkezései mellett – a jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) határozzák meg. Ennek megfelelően tartalmazza a jelen ÁSZF az Önt és bennünket illető jogokat és kötelezettségeket, a szerződés létrejöttének feltételeit, a teljesítési határidőket, a szállítási és fizetési feltételeket, a felelősségi szabályokat, valamint az elállási jog gyakorlásának feltételeit.

A Honlap használatához szükséges azon technikai tájékoztatást, melyet jelen ÁSZF nem tartalmaz, a Honlapon elérhető egyéb tájékoztatások nyújtják.

Ön a megrendelése véglegesítése előtt köteles megismerni a jelen ÁSZF rendelkezéseit.

A SZERZŐDÉS NYELVE, A SZERZŐDÉS FORMÁJA

A jelen ÁSZF hatálya alá tartozó szerződések nyelve a magyar nyelv.

A jelen ÁSZF hatálya alá tartozó szerződések nem minősülnek írásba foglalt szerződéseknek, azokat az Eladó nem iktatja.

ÁRAK

Az árak forintban értendők, tartalmazzák a 27%-os áfát. Nem zárható ki annak a lehetősége, hogy üzletpolitikai okból az Eladó az árakat módosítsa. Az árak módosítása nem terjed ki a már megkötött szerződésekre. Amennyiben Eladó az árat hibásan tüntette fel, és megrendelés érkezett az Árura, de szerződést még nem kötöttek a felek, úgy az ÁSZF „Eljárás hibás ár” pontja alapján jár el az Eladó.

ELJÁRÁS HIBÁS ÁR ESETÉN

Nyilvánvalóan hibásan feltüntetett árnak minősül:

0 Ft-os ár,
kedvezménnyel csökkentett, de a kedvezményt tévesen feltüntető ár (pl.: 1000 Ft-os Áru esetén a 20 %-os kedvezmény feltüntetése mellett 500 Ft-ért kínált Áru).

Hibás ár feltüntetése esetén Eladó felajánlja az Áru valós áron történő megvásárlásának lehetőségét, mely információ birtokában a Vásárló eldöntheti, hogy megrendeli valós áron az Árut vagy minden hátrányos jogkövetkezmény nélkül lemondja a megrendelést.

A szolgáltató webáruház köteles az igénybe vevő megrendelésének megérkezését az igénybe vevő felé elektronikus úton haladéktalanul visszaigazolni. Amennyiben e visszaigazolás az igénybe vevő megrendelésének elküldésétől számított, a szolgáltatás jellegétől függő elvárható határidőn belül, de legkésőbb 48 órán belül az igénybe vevőhöz nem érkezik meg, az igénybe vevő mentesül az ajánlati kötöttség vagy szerződéses kötelezettség alól. megrendelés és annak visszaigazolása akkor tekintendő a szolgáltatóhoz, illetve az igénybe vevőhöz megérkezettnek, amikor az számára hozzáférhetővé válik. A fenti szabályoktól eltérhetnek a felek, ha ebben megállapodtak. A megrendelések feldolgozása és teljesítés

Általános teljesítési határidő, a visszaigazolástól számított 3 munkanapon belül. Ha Szolgáltató és Felhasználó a teljesítés időpontjában nem állapodtak meg, Szolgáltató Felhasználó felszólításában meghatározott időpontban vagy időn belül, felszólítás hiányában legkésőbb a megrendelésnek Szolgáltatóhoz való megérkezésétől számított harminc napon belül köteles a szerződés szerinti teljesítésre.

Ha Szolgáltató a szerződésben vállalt kötelezettségét azért nem teljesíti, mert a szerződésben meghatározott termék nem áll rendelkezésére, köteles erről Felhasználót haladéktalanul tájékoztatni, valamint Felhasználó által fizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül visszatéríteni. E kötelezettség teljesítése Szolgáltatót nem mentesíti szerződésszegése egyéb következményei alól. Elállás joga

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet szabályozása értelmében Felhasználó a megrendelt termék kézhez vételétől számított 14 napon belül indoklás nélkül elállhat a szerződéstől, visszaküldheti a megrendelt terméket.

1.17. Az elállási jog gyakorlásának menete: Hiánytalan gyári csomagolásban tudjuk visszavenni a terméket. Haladéktalanul, de legkésőbb 14 napon belül visszautalja a webáruház az árat. Az áru visszajuttatása a vásárló feladata. Ennek költségét is a vásárló fizeti. Ingyenes csomag visszaküldést egyszeri esetben biztosítunk. Utána normál méretű és súlyú csomagnál normál szállítási díjak érvényesek, de túlméretes vagy 10 kg-ot meghaladó csomagnál 5000 Ft szállítási díjat számolunk fel.

A fogyasztó szóban vagy írásban közölheti a vállalkozással a panaszát, amely a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő forgalmazásával, illetve értékesítésével közvetlen kapcsolatban álló magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozik.

A szóbeli panaszt a vállalkozás köteles azonnal megvizsgálni, és szükség szerint orvosolni. Ha a fogyasztó a panasz kezelésével nem ért egyet, vagy a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a vállalkozás a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni, és annak egy másolati példányát személyesen közölt szóbeli panasz esetén helyben a fogyasztónak átadni. Telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén a fogyasztónak legkésőbb 30 napon belül - az írásbeli panaszra adott válaszra vonatkozó előírásoknak megfelelően - az érdemi válasszal egyidejűleg megküldeni. Egyebekben pedig az írásbeli panaszra vonatkozóan az alábbiak szerint köteles eljárni. Az írásbeli panaszt a vállalkozás - ha az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik - a beérkezését követően harminc napon belül köteles írásban érdemben megválaszolni és intézkedni annak közlése iránt. Ennél rövidebb határidőt jogszabály, hosszabb határidőt törvény állapíthat meg. A panaszt elutasító álláspontját a vállalkozás indokolni köteles. A telefonon vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panaszt a vállalkozás köteles egyedi azonosítószámmal ellátni.

A panaszról felvett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az alábbiakat:

a fogyasztó neve, lakcíme,
a panasz előterjesztésének helye, ideje, módja,
a fogyasztó panaszának részletes leírása, a fogyasztó által bemutatott iratok, dokumentumok és egyéb bizonyítékok jegyzéke,
a vállalkozás nyilatkozata a fogyasztó panaszával kapcsolatos álláspontjáról, amennyiben a panasz azonnali kivizsgálása lehetséges,
a jegyzőkönyvet felvevő személy és - telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz kivételével - a fogyasztó aláírása,
a jegyzőkönyv felvételének helye, ideje,
telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén a panasz egyedi azonosítószáma.

A vállalkozás a panaszról felvett jegyzőkönyvet és a válasz másolati példányát három évig köteles megőrizni, és azt az ellenőrző hatóságoknak kérésükre bemutatni.

A panasz elutasítása esetén a vállalkozás köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával - annak jellege szerint - mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell továbbá az illetékes hatóság, illetve a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint levelezési címét. A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy a vállalkozás a fogyasztói jogvita rendezése érdekében igénybe veszi-e a békéltető testületi eljárást. Amennyiben az Eladó és a fogyasztó között esetlegesen fennálló fogyasztói jogvita a tárgyalások során nem rendeződik, az alábbi jogérvényesítési lehetőségek állnak nyitva a fogyasztó számára:

Fogyasztóvédelmi eljárás

Panasztétel a fogyasztóvédelmi hatóságoknál lehetséges. Amennyiben a fogyasztó fogyasztói jogainak megsértését észleli, jogosult panasszal fordulni a lakóhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatósághoz. A panasz elbírálását követően a hatóság dönt a fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatásáról. A fogyasztóvédelmi elsőfokú hatósági feladatokat a fogyasztó lakóhelye szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatalok látják el, ezek listája itt található: http://www.kormanyhivatal.hu/

Bírósági eljárás

Az ügyfél jogosult a fogyasztói jogvitából származó követelésének bíróság előtti érvényesítésére polgári eljárás keretében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint a Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény rendelkezései szerint.

Békéltető testületi eljárás

Tájékoztatjuk, hogy Ön velünk szemben fogyasztói panasszal élhet. Amennyiben az Ön fogyasztói panaszát elutasítjuk, úgy Ön jogosult az Ön lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes Békéltető Testülethez is fordulni: a békéltető testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését. Az eljárásra - a fogyasztó erre irányuló kérelme alapján - az illetékes testület helyett a fogyasztó kérelmében megjelölt békéltető testület illetékes.

A vállalkozást a békéltető testületi eljárásban együttműködési kötelezettség terheli.

Ennek keretében fennáll a vállalkozásoknak a békéltető testület felhívására történő válaszirat megküldési kötelezettsége, továbbá kötelezettségként kerül rögzítésre a békéltető testület előtti megjelenési kötelezettség („meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételének biztosítása”).

Amennyiben a vállalkozás székhelye vagy telephelye nem a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti vármegyébe van bejegyezve, a vállalkozás együttműködési kötelezettsége a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki.

A fenti együttműködési kötelezettség megszegése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság rendelkezik hatáskörrel, amely alapján a jogszabályváltozás következtében a vállalkozások jogsértő magatartása esetén kötelező bírságkiszabás alkalmazandó, bírságtól való eltekintésre nincs lehetőség. A fogyasztóvédelemről szóló törvény mellett módosításra került a kis- és középvállalkozásokról szóló törvény vonatkozó rendelkezése is, így a kis- és középvállalkozások esetén sem mellőzhető majd a bírság kiszabása.

A bírság mértéke kis- és középvállalkozások esetén 15 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedhet, míg a számviteli törvény hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező, nem kis- és középvállalkozás esetén 15 ezer forinttól, a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 500 millió forintig terjedhet. A kötelező bírság bevezetésével a jogalkotó a békéltető testületekkel való együttműködés nyomatékosítását, illetve a vállalkozásoknak a békéltető testületi eljárásban való aktív részvételének biztosítását célozza.

A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. A békéltető testület feladata, hogy megkísérelje a fogyasztói jogvita rendezése céljából egyezség létrehozását a felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokkal és a fogyasztót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatban.

A békéltető testület eljárása a fogyasztó kérelmére indul. A kérelmet a békéltető testület elnökéhez kell írásban benyújtani: az írásbeliség követelményének levél, távirat, távgépíró vagy telefax útján, továbbá bármely egyéb olyan eszközzel is eleget lehet tenni, amely a címzett számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását, és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. A kérelemnek tartalmaznia kell

a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,
a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás nevét, székhelyét vagy érintett telephelyét,
ha a fogyasztó az illetékességet az illetékes békéltető testület helyett kérelmezett testület megjelölését,
a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait,
a fogyasztó nyilatkozatát arról, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését
a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben más békéltető testület eljárását nem kezdeményezte, közvetítői eljárás nem indult, keresetlevél beadására, illetve fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésére nem került sor,
a testület döntésére irányuló indítványt,
a fogyasztó aláírását.

A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a vállalkozás írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot az előírt egyeztetés megkísérléséről.

Ha a fogyasztó meghatalmazott útján jár el, a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazást.

A Békéltető Testületekről bővebb információ itt érhető el: http://www.bekeltetes.hu
A területileg illetékes Békéltető Testületekről bővebb információ itt érhető el:
https://bekeltetes.hu/index.php?id=testuletek

Az egyes területileg illetékes Békéltető Testületek elérhetőségei:

Baranya Vármegyei Békéltető Testület Cím: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Postacím: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36 Telefonszám: 06-72-507-154 Mobil: +36 20 283-3422 E-mail: info@baranyabekeltetes.hu Honlap: www.baranyabekeltetes.hu	Bács-Kiskun Vármegyei Békéltető Testület Cím: 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4. Postacím: 6001 Kecskemét, Pf.228. Telefonszám: 06-76-501-500; 06-76-501-525, 06-70-938-4765, 06-70-938-4764 Fax: 06-76-501-538 E-mail: bekeltetes@bacsbekeltetes.hu Honlap: www.bacsbekeltetes.hu
Békés Vármegyei Békéltető Testület Cím: 5600 Békéscsaba, Penza ltp. 5. Telefonszám: 06-66-324-976 Fax: 06-66-324-976 E-mail: bekeltetes@bmkik.hu Honlap: www.bmkik.hu	Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Békéltető Testület Cím: 3525 Miskolc, Szentpáli u. 1. Telefonszám:06-46-501-091;06-46-501-090 E-mail: bekeltetes@bokik.hu Honlap: www.bekeltetes.borsodmegye.hu
Budapesti Békéltető Testület Cím: 1016 Budapest, Krisztina krt. 99. I. em. 111. Postacím: 1253 Budapest, Pf.:10. Telefonszám: +36-1-488-21-31 E-mail: bekelteto.testulet@bkik.hu Honlap: bekeltet.bkik.hu	Csongrád-Csanád Vármegyei Békéltető Testület Cím: 6721 Szeged, Párizsi krt. 8-12. Telefonszám: 06-62-554-250/118 E-mail: bekelteto.testulet@csmkik.hu Honlap: www.bekeltetes-csongrad.hu
Fejér Vármegyei Békéltető Testület Cím: 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 4-6. Telefonszám:06-22-510-310 E-mail: bekeltetes@fmkik.hu Honlap: www.bekeltetesfejer.hu	Győr-Moson-Sopron Vármegyei Békéltető Testület Cím: 9021 Győr, Szent István út 10/a. Telefonszám: 06-96-520-217 E-mail: bekeltetotestulet@gymskik.hu Honlap: www.bekeltetesgyor.hu
Hajdú-Bihar Vármegyei Békéltető Testület Cím: 4025 Debrecen, Vörösmarty u. 13-15. Telefonszám: 06-52-500-710; 06-52-500-745 Fax: 06-52-500-720 E-mail: bekelteto@hbkik.hu; nemes.brigitta@hbkik.hu Honlap: www.hbmbekeltetes.hu	Heves Vármegyei Békéltető Testület Cím: 3300 Eger, Hadnagy u. 6. fsz. 1. Postacím: 3300 Eger, Faiskola u. 15. Telefonszám: 06-36-416-660/105-ös mellék Mobil: 06-30-967-4336 E-mail: bekeltetes@hkik.hu
Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Békéltető Testület Cím: 5000 Szolnok, Verseghy park 8. III. emelet 303-304. Mobil: 06-20-373-2570 E-mail: bekeltetotestulet@iparkamaraszolnok.hu Honlap: www.jaszbekeltetes.hu	Komárom-Esztergom Vármegyei Békéltető Testület Cím: 2800 Tatabánya, Fő tér 36. Telefonszám: 06-34-513-010; 06-34-513-012 Mobil: 06-30-201-1647; 06-30-201-1877 E-mail: bekeltetes@kemkik.hu
Nógrád Vármegyei Békéltető Testület Cím: 3100 Salgótarján, Mártírok útja 4. Telefonszám: 06-32-520-860 Fax: 06-32-520-862 E-mail: nkik@nkik.hu Honlap: www.nkik.hu	Pest Vármegyei Békéltető Testület Cím: 1055 Budapest, Balassi Bálint u. 25. IV/2. Telefonszám: 06-1-269-0703 Fax: 06-1-474-7921 E-mail: pmbekelteto@pmkik.hu Honlap: http://panaszrendezes.hu/
Somogy Vármegyei Békéltető Testület Cím: 7400 Kaposvár, Anna u.6. Telefonszám: 06-82-501-000 E-mail: skik@skik.hu	Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Békéltető Testület Cím: 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 2. Telefonszám: +36-42-420-280 Fax: +36-42-420-180 E-mail: bekelteto@szabkam.hu Honlap: www.bekeltetes-szabolcs.hu
Tolna Vármegyei Békéltető Testület Cím: 7100 Szekszárd, Arany J. u. 23-25. III. emelet Telefonszám: 06-74-411-661 Fax: 06-74-411-456 E-mail: kamara@tmkik.hu; t-tiv@tmkik.hu	Vas Vármegyei Békéltető Testület Cím: 9700 Szombathely, Honvéd tér 2. Telefonszám: 06-94-506-645 Fax: 06-94-316-936 E-mail: pergel.bea@vmkik.hu Honlap: www.vasibekelteto.hu
Veszprém Vármegyei Békéltető Testület Cím: 8200 Veszprém, Radnóti tér 1. földszint 115-116. Telefonszám: 06-88-814-121; 06-88-814-111 E-mail: info@bekeltetesveszprem.hu Honlap: www.bekeltetesveszprem.hu	Zala Vármegyei Békéltető Testület Cím: 8900 Zalaegerszeg, Petőfi út 24. Telefonszám: 06-92-550-513 Fax: 06-92-550-525 E-mail: zmbekelteto@zmkik.hu Honlap: www.bekelteteszala.hu

ONLINE VITARENDEZÉSI PLATFORM

Az Európai Bizottság létrehozott egy honlapot, amelybe a fogyasztók beregisztrálhatnak, így ezen keresztül lehetőségük nyílik arra, hogy online vásárláshoz kapcsolódó jogvitáikat ezen keresztül rendezzék egy kérelem kitöltésével, elkerülve a bírósági eljárást. Így a fogyasztók tudják érvényesíteni jogaikat anélkül, hogy például a távolság meggátolná őket ebben.

Ha Ön panaszt kíván tenni egy, az interneten vásárolt Áruval vagy szolgáltatással kapcsolatban, és nem akar feltétlenül bírósághoz fordulni, igénybe veheti az online vitarendezés eszközét.
A portálon Ön és a kereskedő, akivel szemben panasszal élt, közösen kiválaszthatják a panasz kezelésével megbízni kívánt vitarendezési testületet.

Az online vitarendezési platform itt érhető el: https://webgate.ec.europa.eu/odr/main/?event=main.home.show&lng=HU

SZERZŐI JOGOK

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) 1. § (1) bekezdése értelmében a weboldal szerzői műnek minősül, így annak minden része szerzői jogi védelem alatt áll. Az Szjt. 16. § (1) bekezdése alapján tilos a weboldalon található grafikai és szoftveres megoldások, számítógépi programalkotások engedély nélküli felhasználása, illetve bármely olyan alkalmazás használata, amellyel a weboldal, vagy annak bármely része módosítható. A weboldalról és annak adatbázisából bármilyen anyagot átvenni a jogtulajdonos írásos hozzájárulása esetén is csak a weboldalra való hivatkozással, forrás feltüntetésével lehet.

RÉSZLEGES ÉRVÉNYTELENSÉG, MAGATARTÁSI KÓDEX

Ha az ÁSZF valamely pontja jogilag hiányos vagy hatálytalan, attól még a szerződés további pontjai érvényben maradnak és a hatálytalan vagy hibás rész helyett a vonatkozó jogszabályok rendelkezései alkalmazandóak.

Az Eladónak nincs a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerinti magatartási kódexe.

AZ ÁRUK LÉNYEGES TULAJDONSÁGAIRA VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÁS

A honlapon a megvásárolható Áruk lényeges tulajdonságairól az egyes Áruknál szereplő leírásokban adunk tájékoztatást.

AZ ADATBEVITELI HIBÁK JAVÍTÁSA - FELELŐSSÉG A MEGADOTT ADATOK VALÓSÁGÁÉRT

Önnek a megrendelés során a megrendelés véglegesítése előtt folyamatosan lehetősége van az Ön által bevitt adatok módosítására (a böngészőben a vissza gombra kattintva az előző oldal nyílik meg, így akkor is javíthatóak a bevitt adatok, ha Ön már a következő oldalra lépett). Felhívjuk a figyelmét, hogy az Ön felelőssége, hogy az Ön által megadott adatok pontosan kerüljenek bevitelre, hiszen az Ön által megadott adatok alapján kerül számlázásra, illetve szállításra az Áru. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a rosszul megadott e-mail cím vagy a postafiókhoz tartozó tárhely telítettsége a visszaigazolás kézbesítésének hiányát eredményezheti és meggátolhatja a szerződés létrejöttét. Amennyiben a Vásárló véglegesítette rendelését és a megadott adatokban hibát fedez fel, akkor a lehető legrövidebb időn belül kezdeményeznie kell a rendelése módosítását. A hibás rendelés módosítását a megrendeléskor megadott e-mail címről küldött levéllel, vagy telefonhívással jelezheti Vásárló az Eladó felé.

TELJESÍTÉSI HATÁRIDŐ

A megrendelésre vonatkozóan az általános teljesítési határidő a rendelés visszaigazolásától számított legfeljebb 30 nap. Az Eladó késedelme esetén a Vevő jogosult póthatáridőt tűzni. Ha az Eladó a póthatáridőn belül nem teljesít, a Vevő jogosult a szerződéstől elállni.

JOGFENNTARTÁS, TULAJDONJOGI KIKÖTÉS

Amennyiben Ön korábban már úgy rendelt Árut, hogy azt a kiszállítás során nem vette át (ide nem értve azt az esetet, amikor elállási jogával élt), vagy az Áru nem kereste jelzéssel érkezett vissza az eladóhoz, az Eladó a megrendelés teljesítését a vételár és a szállítási költségek előre történő megfizetéséhez köti.

Eladó visszatarthatja az Áru átadását, ameddig nem győződik meg arról, hogy az Áru árának kifizetése sikeresen megtörtént az elektronikus fizetési megoldás használatával (ideértve azt az esetet is, amikor az átutalással fizetett Áru esetén Vásárló a tagállama szerinti pénznemben utalja el a vételárat és az átváltás, valamint a banki jutalékok, költségek miatt Eladó nem kapja meg teljes mértékben a vételár és a szállítási díj összegét). Amennyiben az Áru ára nem került teljes mértékben kifizetésre, az Eladó a vételár kiegészítésére hívhatja fel a Vásárlót.

Garancia, jótállás

KERÉKPÁRKERESKEDELMI FOGYASZTÓI KÓDEX 1 1. ALAPFOGALMAK

Fogyasztó Az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház, lakásszövetkezet, mikro-, kis- és középvállalkozás.

Gyártó A terméknek az Európai Gazdasági Térségben letelepedett üzletszerű előállítója, termelője, helyreállítója vagy felújítója, illetve aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát a termék gyártójaként tünteti fel, vagy a gyártónak az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője, ha maga a gyártó nem az Európai Gazdasági Térségben letelepedett; ilyen képviselő hiányában az importáló.

Forgalmazó Az a vállalkozás, amely a terméket közvetlenül a fogyasztó részére forgalmazza.

Hibás teljesítés A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Hibás teljesítés esetén a fogyasztó rendelkezésére álló minőségvédelmi eszközök a következőek lehetnek: a) kellékszavatosság b) termékszavatosság c) jótállás

Kellékszavatosság A kellékszavatosság lényegében azt jelenti, hogy bármilyen termék eladásáról is legyen szó, a kötelezett (a termék eladója, a szolgáltatásnyújtást teljesítő fél) a termék hibájáért (pontosabban: a vásárláskor a termékben már meglévő hiba-ok miatt bekövetkező hibáért) kellékszavatossági felelősséggel tartozik. 2 Az eladó ezen felelősségét csakis a termék olyan hibája alapozza meg, amely hibának az oka már megvan a termékben a vásárlás pillanatában is, csak akkor még nem felismerhető (ezért nevezik rejtett vagy gyártási hibának). Az eladó kellékszavatossági felelőssége objektív, vagyis független attól, hogy tudta e, hogy hibában (pontosabban hiba-okban) szenvedő terméket adott el, vagy sem, tehát a jóhiszemű eladó is felel a hibás teljesítésért a vevővel szemben. (A rosszhiszeműség a vevő esetleges kártérítési igényének érvényesítése szempontjából fontos körülmény.)

Termékszavatosság A termékszavatosság azt jelenti, hogy a vállalkozás által fogyasztónak eladott termék hibája esetén a fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy - ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges - a terméket cserélje ki. A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal. A fogyasztó a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a gyártóval közölni. A hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A közlés késedelméből eredő kárért a fogyasztó felelős. A gyártót a termékszavatosság az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított két évig terheli. E határidő eltelte jogvesztéssel jár. A gyártó csak akkor mentesül a termékszavatossági kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy  a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy forgalmazta;  a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető; vagy  a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta. Csere esetén a kicserélt termékre, kijavítás esetén a termék kijavítással érintett részére vonatkozó kellékszavatossági kötelezettség a gyártót terheli. A termékszavatossági jogokat a termék tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a gyártóval szemben.

Jótállás A jótállás - hétköznapi és közismert nevén „garancia” - azt jelenti, hogy a jótállást nyújtó fél (eladó) a hibátlan teljesítésért olyképpen felel, hogy a jótállás időtartama alatt felmerült minőségi kifogás esetén a felelősség alól csakis akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után, jellemzően a termék fogyasztó által történő nem rendeltetésszerű használata vagy kezelése miatt keletkezett. A jótállásnak két fajtája van:  a jogszabályon alapuló, ún. kötelező jótállás, és  a felek megállapodásán alapuló, ún. szerződéses jótállás. Utóbbi esetben nem egy jogszabály kötelezi bizonyos termékek eladása esetén az eladó felet jótállás vállalására, hanem erre önként - jól felfogott piaci érdekből - kerül sor. A jótállásból eredő jogokat a dolog tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a jótállást vállaló kötelezettel szemben. A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető. Kötelező jótállás esetén ez egy év, szerződéses jótállásnál a rögzített határidő az irányadó. Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására - megfelelő határidőben - nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A jótállási igény érvényesítésére egyebekben a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A jogosult a választott jótállási jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott költséget köteles a kötelezettnek megfizetni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt. 2.

JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK A GYAKORLATBAN Szavatossági jogok A szavatossági jogok fajtái Akár szavatosságra, akár jótállásra „hivatkozik” is a vevő hibás teljesítés esetén, őt ötféle ún. szavatossági jog illeti meg: a kijavítás / a kicserélés / az árleszállítás / a vételár-visszatérítési igény (ún. elállás), illetve az eladó költségén való – a 4 vevő, illetve az általa megbízott 3. személy által elvégzett – kijavítás, kijavíttatás. Tehát kiemelten fontos, hogy kellékszavatossággal kapcsolatos, valamint a kötelező jótállás hatálya alá tartozó termék esetén felmerülő minőségi kifogás alkalmával is ugyanez a négyféle jogosultság illeti meg a fogyasztót. Igénye alapján a jogosult választása szerint igényelhet:  kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy  az ellenszolgáltatás arányos leszállítását, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a törvényben foglaltak szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. A törvény rögzíti, hogy a kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel, megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni. Fontos azonban, hogy jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. Hogyan érvényesíthető? Minőségi kifogásintézésnél elegendő, ha a fogyasztó 1 olyan dokumentumot be tud mutatni, amellyel az ellenérték megfizetése (vásárlás) igazolható, Egyéb feltételt nem lehet szabni (pl.: doboz), szervizhez nem lehet irányítani. Jegyzőkönyvet kell felvenni, s annak másolatát át kell adni. Az elutasítást mindenképpen indokolni szükséges. Ha a helyszínen nem dönthető el a kérdés, akkor is fel kell venni a jegyzőkönyvet és 5 munkanapon belül értesíteni kell a fogyasztót. A megőrzési kötelezettség: 3 év. Ha javításra átvétel: elismervény átadása. Letölthető jegyzőkönyv minta: http://www.nfh.hu/node/4375 5 Ki viseli a költségeket? A szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet - tehát a vállalkozást - terhelik. Kivétel az az eset, ha a dolog meghibásodásában a jogosultat terhelő karbantartási kötelezettség elmulasztása is közrehatott. Milyen határidőn belül reklamálhat a fogyasztó? A jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén azonban a szavatossági idő hosszabb: a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen. Fontos szabály, hogy nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni. A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik. Melyek azok az esetek, amikor az eladót nem terheli szavatossági kötelezettség? A mentesülésre két esetben kerülhet sor:  ha a hibát a jogosult a szerződéskötés időpontjában ismerte;  ha a hibát a jogosultnak a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. Fontos, hogy az eladónak csakis a vevő által ismert hiba vonatkozásában nincs kellékszavatossági felelőssége – és csak az ilyen jellegű hibákra mondják jogszerűen az eladók, hogy ezekre nincs szavatosság (és nem lehet emiatt a terméket pl. kicseréltetni). A kereskedők gyakran megkísérlik a hibás teljesítésért való felelősséget jogellenesen kizárni azzal a hivatkozással, hogy az akciós vagy leértékelt árura - mint egészre - nem jár szavatosság, illetőleg garancia. A vonatkozó jogi előírások alapján azonban leértékelt (akciós) termékkel kapcsolatban is van helye minőségi kifogásnak a termék azon részére vonatkozóan, amely nem volt hibás, vagy hibás volt, de erről a fogyasztó nem tud(hat)ott. 6 Jótállás Akár kötelező, akár szerződéses jótállásról legyen szó, a szerződés hibátlan teljesítéséért a jótálló felel, és a jótállás időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás alapján érvényesíthető jogok attól függnek, hogy a jótállás a felek megállapodásán vagy jogszabály rendelkezésén alapul-e, így:  a kötelező jótállás keretében a jótállási idő alatt felmerülő minőségi kifogás esetében lényegében a szavatossági jogokat (kijavítást, kicserélést, árleszállítást, elállást) lehet – de kedvezőbb feltételekkel - érvényesíteni,  ha pedig a jótállás szerződésen alapul, a felek megállapodása szerinti tartalmú jogok illetik meg a jogosultat, azzal, hogy, amennyiben nem rendelkeznek ezekről, úgy szintén a Ptk. szerinti szavatossági jogokat érvényesíthet a jogosult. A jótállási idő a tényleges teljesítéssel kezdődik, tartamát az ún. kötelező jótállás esetében az azt rendelő jogszabály, míg szerződéses jótállásnál alapvetően a felek megállapodása határozza meg. A kötelező jótállás időtartama 1 év, amelynek kezdő időpontja a termék fogyasztónak történő átadása, vagy ha az eszközt üzembe kell helyezni és azt a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, akkor az üzembe helyezés napja. Tehát fontos kihangsúlyozni, hogy a jótállási idő nem feltétlenül a vásárlás napján kezdődik. Mindezek alapján a jótállás időtartama független a szavatossági jogok érvényesíthetőségére irányadó határidőktől, és azokhoz képest akár rövidebb, de hosszabb is lehet. Látni kell azonban, hogy a gyakorlatban a teljesítéstől (vásárlástól) számítottan „párhuzamosan” telik a szavatossági és jótállási határidő, azok sokszor átfedésben vannak. Amennyiben például a fogyasztó vásárol valamit 10.000 Ft feletti értékben, arra a vonatkozó rendelet alapján egy év kötelező jótállás jár, illetve elképzelhető, hogy ugyanerre a forgalmazó 5 év „garanciát” (szerződésben vállalt jótállást) biztosít, továbbá meg kell említeni, hogy a Ptk. alapján – fogyasztói szerződés esetén - két éves határidőn belül érvényesíthetőek a szavatossági jogok. 7 Jótállási jegy átadása kötelező, amelyen kötelező tartalmi elemeket kell feltüntetni és jogszerűen kell tájékoztatni a vevőt. Ezen kötelezettségek mindig a kereskedőt terhelik. Letölthető jótállási jegy minta: http://www.nfh.hu/node/4375 Mit jelent a három munkanapon belüli csereigény? Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet értelmében a rendelet hatálya alá tartozó termékek esetében ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás nem hivatkozhat a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza. Mindezek alapján a fogyasztó az azonnali cserére akkor jogosult, ha a tartós használatra rendelt termék meghibásodása a rendeltetésszerű használatot akadályozza. Főbb szabályok: - nem 72 óra, nem 3 nap! - a vásárlás napja nem számítódik bele - munkanap: a hivatalos naptár alapján - azonnali csere, ha a termék kötelezi jótállásos és három munkanapon belül a rendeltetésszerű használatot akadályozó hiba merül fel. A három munkanapon belüli csereigény esetén a forgalmazó nem választhatja az áru kijavítását, hanem köteles a meghibásodott árut – amennyiben van ugyanolyan árucikk a forgalmazónál – előzetes vizsgálat nélkül azonnal kicserélni, az előzetes vizsgálatot igénylő kijavításra nem ad a jogszabály lehetőséget, ebből értelemszerűen következik a meghibásodott fogyasztási cikk azonnali kicserélésének kötelezettsége a forgalmazó részéről. Nem tartalmaz semmilyen olyan lehetőséget, miszerint az igény jogosságát a forgalmazó megvizsgálhatja  Milyen termékre vonatkozik a három munkanapos cseregarancia? A három munkanapon belüli cserekötelezettség csak a tartós használatra rendelt, 10 000 forint feletti vásárlási értékű, a kormányrendelet mellékletében szereplő termékcsoportokra vonatkozik. 8 Vásárlók könyve Az áru fogyasztók részére történő forgalmazásával, illetve értékesítésével közvetlen kapcsolatban álló magatartására, tevékenységére, mulasztására vonatkozóan a fogyasztó panaszt tehet. Jól látható, könnyen hozzáférhető helyen kell kihelyezni Formai követelmények - méret, oldalszám, folyamatos számozás, - meghatározott adatok feltüntetése, - hitelesítés A vásárlók könyvébe tett bejegyzés valójában írásbeli panasz, amelyet 30 napon belül kell írásban megválaszolni. Ezt bizonyítható módon kell megtenni: postakönyv, tértivevényes levél, visszaigazolást kéri e-mail, stb. Elutasítás esetén indoklás szükséges, illetve meg kell adni a békéltető testület, hatóság megnevezését, ahová a fogyasztó fordulhat 5 évig meg kell őrizni 9 Internetes kereskedelem szabályai Meggondolhatja-e magát a fogyasztó és visszaléphet-e a vásárlástól az interneten rendelt termék átvétele után? Igen, a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. Kormányrendelet (rendelet) alapján úgynevezett elállási jog (a termék visszaküldésének joga, visszaküldési garancia) illeti meg a fogyasztót. Mi az az elállási jog? Az elállási jog azt jelenti, hogy az interneten (távollevők között) megkötött szerződéstől jogszabályi felhatalmazás alapján a fogyasztó egyoldalúan visszaléphet és a termék visszaküldése esetén követelheti a kereskedőtől az általa kifizetett összeg visszatérítését. Az elállási jog kompenzálja azt, hogy a vásárlás előtt nem volt lehetőségünk a termék megvizsgálására, kipróbálására, illetve üzembe helyezésére. Mely időponttól gyakorolhatja a fogyasztó az elállási jogát? Termék megrendelése esetén a termék átvételétől. Lényeges, hogy elállási jogot a szerződés megkötésének napja és a termék megérkezésének napja közötti időszakban is gyakorolhatja a fogyasztó. Milyen időtartamon belül gyakorolhatja a fogyasztó az elállási jogát? A termék átvételétől számított 14 napon (naptári nap!) belül élhet a fogyasztó az elállási jogunkkal. Az általános szabályok szerint a határidőbe a termék átvételének napja nem számít bele. Lássunk egy példát: Ha a terméket a futárcég egy csütörtöki napon szállítja ki, a 14 napos elállási határidő a pénteki napon kezdődik. A szombat és vasárnap is naptári nap, ezért az elállási határidőbe a hétvége is beletartozik. Elállás esetén a 14 napos időtartamon belül meg is kell érkeznie a visszaküldött terméknek az eladóhoz? Elállás esetén köteles a fogyasztó a terméket haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított 14 napon belül visszaküldeni (postára adni, vagyis intézkedni az elküldés iránt) a vállalkozásnak. Az tehát nem elvárás, hogy termék vissza is érkezzen a vállalkozáshoz a 14 napon belül. Előfordulhat olyan eset, hogy az elállási határidő meghosszabbodik? 10 Ha a vállalkozás az elállási jogra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, úgy az elállási idő 12 hónappal meghosszabbodik. Ha a vállalkozás a termék kézhezvételének napjától számított 14 nap lejártát követően, de 12 hónapon belül megadja a fogyasztó számára a tájékoztatást, úgy az elállásra vagy felmondásra nyitva álló határidő e tájékoztatás közlésétől számított 14 nap lesz. Milyen módon tudja a fogyasztó igazolni a termék átvételének a napját? A termék átvételének napját elsősorban a termékhez mellékelt számlán (nyugtán) szereplő teljesítési időpont alapján tudja a fogyasztó igazolni az eladó felé. Előfordulhat, hogy a termék tényleges átvételének napja későbbi, mint a számlán feltüntetett teljesítési időpont, ezért az elállásra rendelkezésre álló 14 napos időtartam akár néhány nappal meg is rövidülhet. Kipróbálhatja-e a terméket a fogyasztó az elállási határidő alatt? Természetesen igen, hiszen pontosan ez az elállási jog lényege, hogy a 14 napos határidő alatt megbizonyosodhasson arról, hogy a termék alkalmas a rendeltetésszerű használatra és megfelel az egyéni használati céljaink teljesítésére, tehát a csomagolás felbontása és a termék kipróbálása nem vezet az elállási jogunk elvesztéséhez. Fontos tudni ugyanakkor, hogy ha a terméket nem csak kipróbálta, hanem ezen felül is használta, akkor a termék ebből fakadó értékcsökkenésért felelősséggel tartozik a fogyasztó a vállalkozás felé. Milyen formában kell közölnie a fogyasztónak a szerződéstől való elállását az eladóval? Elállási szándékot szóban (telefonon), postai úton (célszerű tértivevényes levélben) vagy e-mailben jelzett egyértelmű nyilatkozattal, valamint a Korm. rendelet mellékletében található nyilatkozat-minta útján közölheti a fogyasztó. Amennyiben a vállalkozás a honlapján ezt biztosítja, úgy a honlapon is kifejezésre juttathatja e jog gyakorlására vonatkozó szándékát. Ilyen esetben a vállalkozás köteles tartós adathordozón (pl.: e-mailben) haladéktalanul visszaigazolni a nyilatkozat megérkezését. Milyen következményekkel jár a szerződéstől való elállás? Elállás esetén az interneten megkötött szerződés a szerződéskötés napjára visszamenőleg kerül megszüntetésre, ezért olyan helyzetet kell teremteni, mintha a fogyasztó meg sem rendelte volna a terméket az online shopban. Ez azt is jelenti, hogy a fogyasztó köteles a terméket saját költségén (kivéve, ha vállalkozás ezt előzetesen vállalta) haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított 14 11 napon belül visszajuttatni az eladó vagy az átvételre jogosult meghatalmazott személy részére. Az eladó pedig köteles haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzéstől számított 14 napon belül napon belül a fogyasztó által kifizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket (tehát pl.: a szállítási, csomagolási díjat is) visszatéríteni. Ha a megrendeléskor nem a vállalkozás által felkínált legolcsóbb szállítási módot választotta a fogyasztó, akkor is csak a felkínált legolcsóbb szállítási díjnak megfelelő összeget köteles visszatéríteni a vállalkozás. Természetesen ebből a szempontból nem számít szállítási módnak, ha a vállalkozás üzletében is van mód a termék átvételére ingyen (hiszen ilyenkor nem történik tényleges szállítás!). Mi az a visszatartás joga? A vállalkozás mindaddig visszatarthatja az elállással érintett termék vételárát és a szállítási költséget, amíg a fogyasztó vissza nem szolgáltatta részére a terméket, vagy kétséget kizáróan nem igazolta, hogy azt visszaküldte. Milyen költségeket kell a fogyasztónak viselnie a szerződéstől való elállásakor/felmondáskor? Elálláskor kizárólag a termék eladó részére történő visszaküldésének közvetlen költségeit kötelesek viselni a fogyasztó (kivéve, ha a vállalkozás vállalta e költség viselését, vagy ha a vállalkozás a költségviselési kötelezettségünkről nem tájékoztatott minket), ezért a terméket nem adhatja fel utánvétellel vagy portóval. Ezzel összefüggésben a termék ingyenes kiszállításának díját sem lehet utólag a fogyasztóra terhelni. A fogyasztóvédelemben használatos szeződéstípusok és levelekre vonatkozó minták itt megnézhetőek: http://www.feosz.hu/upload/file/belivek_kek.pdf 12 3. A KERÉKPÁROKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK EN szabványszámok City és Trekking kerékpárok EN 14764 Kerékpárok gyerekeknek EN 14765 Hegyi kerékpárok, összecsukható EN 14766 kerékpárok, 20”-24” Verseny kerékpárok EN 14781 Kerékpárok-Elektromosan vezérelt prEN 15194 kerékpárok- EPAC kerékpárok Kerékpárok osztályozása 1. Tricikli (kicsi háromkerekű kerékpár) - A gyermek által mozgásba hozott közvetlen áttételű, az első keréken lévő pedállal hajtott játék, amelyet 36 hónaposnál fiatalabb gyermekek számára készítettek. 2. Szabadonfutós játékkerékpár - Olyan támasztókerekes vagy anélküli, legfeljebb 435 mm legnagyobb ülésmagasságú, kétkerekű jármű, amelyet többnyire a rajta ülő személy izomereje hajt meg elsősorban olyan pedálokkal, amelyek nem merev áttéttel működnek. 3. Fiatal gyermekek számára készült kerékpár - 435 mm és 635 mm közötti ülésmagasságú olyan kétkerekű jármű, amely kizárólag a kerékpáron ülő személy izom munkája által, pedál segítségével hajtott. A gyermekjátékok biztonságáról szóló 38/2011. (X. 5.) NGM rendelet 1. számú melléklet 4. pontja szerint játéknak nem minősülő, az MSZ EN ISO 8098:2014 (2014. 10. 01-ig MSZ EN 14765) számú szabvány hatálya alá tartozó gyermekkerékpár. 4. Futókerékpárok, valamint a gyermekjátékok biztonságáról szóló 38/2011. (X.5.) NGM rendelet 1. számú melléklet 5. pontja szerint játéknak nem minősülő sporteszközként vagy közutakon, közlekedési eszközként szolgáló kerékpárok. Az 1. és a 2. csoportba tartozó termékek JÁTÉK-nak minősülnek. Játékkerékpárok: Vonatkozó jogszabály: A gyermekjátékok biztonságáról szóló 38/2011. (X. 5.) NGM rendelet Vonatkozó szabvány: MSZ EN 71-1:2011+A3:2014, Gyermekjátékszerek biztonsága. 1. rész: Mechanikai és fizikai tulajdonságok. Fontos! 13 - Gyártónak a fenti rendelet szerinti megfelelőség értékelési kötelezettsége van és fel kell tüntetnie a „CE” megfelelőségi jelölést - Az importőr köteles meggyőződni a megfelelőség értékelés elvégzéséről és a forgalmazó nem forgalmazhat olyan játékot, amelyen nincs feltüntetve a CE megfelelőségi jelölés Vonatkozó szabvány (MSZ EN 71-1) szerint: - biztonságot érintő előírások betartása - használatot segítő figyelmeztetések feltüntetése A gyermekjátékok biztonságáról szóló 38/2011. (X. 5.) NGM rendelet szerint: a tricikliken és játékkerékpárokon a gyártónak fel kell tüntetnie a biztonságos használatot segítő, alábbi figyelmeztetéseket: „Védőfelszereléssel használandó. Közúti forgalomban nem szabad használni.” a játékhoz használati utasítást kell mellékelni: – figyelmeztetés a játék óvatos használatára, mivel ügyességet kíván az esések vagy ütközések elkerülése, amelyek a használónak vagy harmadik személynek sérülést okozhatnak, – ajánlást tartalmaz a védőfelszerelésre vonatkozóan. A vizsgálatok során a játékkerékpároknál tapasztalt nem megfelelőségek: - A terméken kiálló éles részek, sorja látható - A szabadon álló végződések - amelyek a vezető kezével, lábával, stb. kapcsolatba kerülhetnek - élesek (pl. csővég nincs lezárva) - A szabadonfutós játékkerékpár nem rendelkezik két egymástól független fékberendezéssel (kontrafék + első fékkar vagy két fékkar); - Láncvédő nincs, vagy nem fedi be teljes mértékben a hajtókartól a kis lánckerékig a láncot - A láncvédőn, vagy a közvetlenül pedállal hajtott kerekeken 5 mm-nél nagyobb nyílások vagy furatok vannak (gyermek ujja belefér) - A tricikli stabilitása nem megfelelő: hosszú és keskeny 14 - A triciklin, illetve a szabadonfutós játékkerékpáron könnyen leváló kis alkatrészek és/vagy díszítőelemek vannak (pl. a szelepsapka nincs rögzítve a szelephez) A 3. és 4. csoportba tartozó kerékpárok: - nincs hatályos külön jogszabály - nincs megfelelőség értékelési kötelezettség („CE” jelölés feltüntetése Pftv. szerint nem megengedett) - típusonként (fiatal gyermekek számára készült kerékpár, túrakerékpár,BMX kerékpár stb.) honosított, harmonizált szabványok Szabvány szerint: - biztonsággal kapcsolatos követelmények teljesítése - használati útmutató (adott ország nyelvén) Használati útmutató Mit kell tartalmaznia a használati útmutatónak? - biztonságos használat szempontjából legfontosabb figyelmeztetések - karbantartási utasítások - használat körülményeinek leírása - beállítások - csere-és pótalkatrészek megadása - tisztításról szóló információk Általános példa a használati útmutatóra: - Használat körülményei (pl.: milyen típusú terepen használható legjobban), és a helytelen használat során előforduló veszélyekre vonatkozó figyelmeztetések; - Kerékpározás előkészületeinek leírása: nyeregmagasság beállítása, fékek működése, használata; - Figyelmeztetés: a szülőnek/gondozónak kell biztosítania, hogy a gyermek megfelelően felkészüljön a gyermekbicikli, beleértve a fékrendszer használatára (különösképpen a kontrafékre); - A legkisebb ülési magasság jelölése és annak mérési módja; - Az állítható felfüggesztések állítására vonatkozó előírások; - Kerékpározásra vonatkozó biztonsági figyelmeztetések (bukósisak használata, fékek, gumik, kormány, abroncs rendszeres ellenőrzése, vizes úton javasolt az óvatos vezetés, mert megnő a féktávolság); 15 - A maximálisan megengedett össztömeg (kerékpár+vezető+csomag); - A vezető figyelmének felhívása a nemzeti közlekedési szabályok betartására (pl.: világítás, fényvisszaverő használata); - A rögzítő elemek (amelyek a kormányt, kormányrudat, nyerget, nyeregtartó pillért, és a kerekeket rögzítik) előírt nyomatékértéke; - Egyéb illeszthető felszerelések, a stabilizáló kerék felhelyezésének és leszerelésének leírása, használatával járó veszélyekre való figyelmeztetés; - A még nem felszerelt tartozékok részeinek helyes felszerelési módja; - Kenési tanácsok (hol, milyen időközönként, és mivel kell kenni); - Korrekt láncfeszesség megadása, valamint a lánc vagy egyéb meghajtó mechanizmusok felszerelésének módja; - Fogaskerék helyes beállítása és annak működése; - A fékek összeszerelése, a súrlódó részek helyettesítésére vonatkozó előírások; - Általános karbantartási előírások; - Annak fontossága, hogy miért használjunk a biztonságilag kritikus részekre mindig eredeti alkatrészeket; - Megfelelő pótalkatrészek megadása (pl.: gumi, csövek, fékek súrlódó komponensei); - Tartozékok – azoknál, amiket opcionálisan választhatunk a kerékpárra – a leírásnak ki kell terjednie az összeszerelésre, a kötelező karbantartásra, és - ha van - bármely pótalkatrészre (pl.: izzó). Néhány példa a használati útmutató egyes elemeire: Nyeregmagasság beállítása A nyeregcső és a nyereg rögzítése: ellenőrizze, hogy az összeszerelés szilárd legyen, és a nyeregcső is szilárdan legyen rögzítve a vázhoz, a csövön látható minimális beillesztés megtartásával. Figyeljen a minimálisan beillesztendő részre! Az Ön biztonsága érdekében a nyerget nem szabad a nyeregcsövön látható jelzés fölé emelni: minimális beillesztés. 16 Fékek működése, használata Minden használat előtt ellenőrizze a fékek megfelelő működését: - A teljesen behúzott fékkarnak nem szabad a kormányhoz érnie. - A fékkábelek és bowdenek ne legyenek sérültek. - A kábel állításakor alkalmazandó szorítónyomaték 5 és 7 Nm között legyen. (a kábel megszorítása a fékkengyelnél). Figyelmeztetés: - Az abroncsokra és a fékbetétekre soha ne kerüljön kenő- vagy egyéb zsíros anyag. Ha szükséges, portalanítóval tisztítsa meg. - Oldószer használata tilos (rongálhatja a jelzéseket és a festést). Kerékpározásra vonatkozó biztonsági figyelmeztetések - Mindig végezzen teljes ellenőrzést indulás előtt. - Kerékpározás közben mindig viseljen sisakot, így eséskor megóvhatja a fejét. - Kerékpározás közben mindkét kézzel fogni kell a kormányt. - A kerekek gyakran magukra vonják a kisgyermekek figyelmét, és komoly veszélyt jelentenek az ujjakra. Ha a gyermek bedugja az ujját a küllők, vagy a lánc és lánckerék közé, becsípheti az ujját és/vagy meg is sérülhet. - Gyermekkerékpárok esetén a felelős felnőtteknek meg kell győződniük arról, hogy a gyermek ura tud maradni a kerékpárnak, és főleg tisztában van a fékek működtetésével. A maximálisan megengedett össztömeg Ezeket a kerékpárokat és különösen fékrendszerüket maximum 45 kg súlyra tervezték. Például, ha a kerékpár és kiegészítői 10 kg súlyúak, 1 kg csomaggal a felhasználó maximális súlya 45 - 10 - 1 = 34 kg. 17 Egyéb, a kerékpárok jelölésére vonatkozó előírások: Típustól függetlenül minden kerékpáron fel kell tüntetni: – azonosító jelölés (típus-, tétel-, modell- vagy sorozatszám) - Márkanév önmagában nem elegendő! - gyártó neve (kereskedelmi név vagy bejegyzett kereskedelmi védjegy) és székhelye (elérhetőség) - importőr neve (kereskedelmi név vagy bejegyzett kereskedelmi védjegy) és székhelye (elérhetőség) A gyermekkerékpárok vizsgálatánál tapasztalt nem megfelelőségek: - Fékek - a hajtókar hajtó és fékező pozíciói közötti, a megengedettnél nagyobb szögeltérés - Kormánymarkolat – végének előírtnál kisebb átmérője - Nyereg és ülésrúd - Nyereg statikus szilárdsága – az ülőfelület lehúzható a vázról - Láncvédő – nem teljesen takarja a lánc külső élét - Éles élek – fém alkatrészeknél (pl. csengőt rögzítő bilincs) - Támasztókerekek (méretek, függőleges terhelés) - túl közel helyezkednek el a váz függőleges síkjához, illetve függőleges terhelés hatására deformálódnak Legfontosabb jogszabályok - Az Európai Parlament és a Tanács a termékek az Európai Parlament és a Tanács a termékek forgalmazásáról szóló 765/2008/EK rendelete - A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény - A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény - A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény - A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet - A piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet - Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet - A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 2014/19. (IV. 29. ) NGM rendelet

Szolgáltató és Felhasználó vitás ügyeiket békés úton próbálják rendezni. Felhasználó és a Szolgáltató a jelen Szabályzat hatálya alá tartozó, megegyezéssel 30 (harminc) naptári nap alatt nem rendezhető esetleges jogvitákra nézve kikötik a Fővárosi Bíróság/Törvényszék illetékességét.