Garancia, jótállás
Fogyasztó
Az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház, lakásszövetkezet, mikro-, kis- és középvállalkozás. Gyártó
A terméknek az Európai Gazdasági Térségben letelepedett üzletszerű előállítója, termelője, helyreállítója vagy felújítója, illetve aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát a termék gyártójaként tünteti fel, vagy a gyártónak az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője, ha maga a gyártó nem az Európai Gazdasági Térségben letelepedett; ilyen képviselő hiányában az importáló.
Forgalmazó
Az a vállalkozás, amely a terméket közvetlenül a fogyasztó részére forgalmazza.
Hibás teljesítés
A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Hibás teljesítés esetén a fogyasztó rendelkezésére álló minőségvédelmi eszközök a következőek lehetnek:
a) kellékszavatosság
b) termékszavatosság
c) jótállás
Kellékszavatosság
A kellékszavatosság lényegében azt jelenti, hogy bármilyen termék eladásáról is legyen szó, a kötelezett (a termék eladója, a szolgáltatásnyújtást teljesítő fél) a termék hibájáért (pontosabban: a vásárláskor a termékben már meglévő hiba-ok miatt bekövetkező hibáért) kellékszavatossági felelősséggel tartozik.
Az eladó ezen felelősségét csakis a termék olyan hibája alapozza meg, amely hibának az oka már megvan a termékben a vásárlás pillanatában is, csak akkor még nem felismerhető (ezért nevezik rejtett vagy gyártási hibának). Az eladó kellékszavatossági felelőssége objektív, vagyis független attól, hogy tudta-e, hogy hibában (pontosabban hiba-okban) szenvedő terméket adott el, vagy sem, tehát a jóhiszemű eladó is felel a hibás teljesítésért a vevővel szemben. (A rosszhiszeműség a vevő esetleges kártérítési igényének érvényesítése szempontjából fontos körülmény.)
Termékszavatosság
A termékszavatosság azt jelenti, hogy a vállalkozás által fogyasztónak eladott termék hibája esetén a fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy - ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges - a terméket cserélje ki. A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.
A fogyasztó a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a gyártóval közölni. A hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A közlés késedelméből eredő kárért a fogyasztó felelős. A gyártót a termékszavatosság az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított két évig terheli. E határidő eltelte jogvesztéssel jár.
A gyártó csak akkor mentesül a termékszavatossági kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy forgalmazta; a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető; vagy a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta. Csere esetén a kicserélt termékre, kijavítás esetén a termék kijavítással érintett részére vonatkozó kellékszavatossági kötelezettség a gyártót terheli. A termékszavatossági jogokat a termék tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a gyártóval szemben.
Jótállás
A jótállás - hétköznapi és közismert nevén „garancia” - azt jelenti, hogy a jótállást nyújtó fél (eladó) a hibátlan teljesítésért olyképpen felel, hogy a jótállás időtartama alatt felmerült minőségi kifogás esetén a felelősség alól csakis akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után, jellemzően a termék fogyasztó által történő nem rendeltetésszerű használata vagy kezelése miatt keletkezett.
A jótállásnak két fajtája van:
- a jogszabályon alapuló, ún. kötelező jótállás,
- a felek megállapodásán alapuló, ún. szerződéses jótállás.
Utóbbi esetben nem egy jogszabály kötelezi bizonyos termékek eladása esetén az eladó felet jótállás vállalására, hanem erre önként - jól felfogott piaci érdekből - kerül sor. A jótállásból eredő jogokat a dolog tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a jótállást vállaló kötelezettel szemben. A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető. Kötelező jótállás esetén ez egy év, szerződéses jótállásnál a rögzített határidő az irányadó.
Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására - megfelelő határidőben - nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A jótállási igény érvényesítésére egyebekben a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A jogosult a választott jótállási jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott költséget köteles a kötelezettnek megfizetni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt.
2. Jogok és kötelezettségek a gyakorlatban
Szavatossági jogok
A szavatossági jogok fajtái
Akár szavatosságra, akár jótállásra „hivatkozik” is a vevő hibás teljesítés esetén, őt ötféle ún. szavatossági jog illeti meg: a kijavítás / a kicserélés / az árleszállítás / a vételár-visszatérítési igény (ún. elállás), illetve az eladó költségén való – a 4 vevő, illetve az általa megbízott 3. személy által elvégzett – kijavítás, kijavíttatás.
Tehát kiemelten fontos, hogy kellékszavatossággal kapcsolatos, valamint a kötelező jótállás hatálya alá tartozó termék esetén felmerülő minőségi kifogás alkalmával is ugyanez a négy féle jogosultság illeti meg a fogyasztót.
Igénye alapján a jogosult választása szerint igényelhet:
- Kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy
- az ellenszolgáltatás arányos leszállítását, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a törvényben foglaltak szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.
A törvény rögzíti, hogy a kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel, megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni.
Fontos azonban, hogy jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
Hogyan érvényesíthető?
Minőségi kifogásintézésnél elegendő, ha a fogyasztó 1 olyan dokumentumot be tud mutatni, amellyel az ellenérték megfizetése (vásárlás) igazolható, Egyéb feltételt nem lehet szabni (pl.: doboz), szervizhez nem lehet irányítani. Jegyzőkönyvet kell felvenni, s annak másolatát át kell adni. Az elutasítást mindenképpen indokolni szükséges. Ha a helyszínen nem dönthető el a kérdés, akkor is fel kell venni a jegyzőkönyvet és 5 munkanapon belül értesíteni kell a fogyasztót. A megőrzési kötelezettség: 3 év. Ha javításra átvétel: elismervény átadása.
Letölthető jegyzőkönyv minta: http://www.nfh.hu/node/4375
Ki viseli a költségeket?
A szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet - tehát a vállalkozást - terhelik. Kivétel az az eset, ha a dolog meghibásodásában a jogosultat terhelő karbantartási kötelezettség elmulasztása is közrehatott.
Milyen határidőn belül reklamálhat a fogyasztó?
A jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén azonban a szavatossági idő hosszabb: a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen. Fontos szabály, hogy nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni. A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.
Melyek azok az esetek, amikor az eladót nem terheli szavatossági kötelezettség?
A mentesülésre két esetben kerülhet sor:
-ha a hibát a jogosult a szerződéskötés időpontjában ismerte;
-ha a hibát a jogosultnak a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.
Fontos, hogy az eladónak csakis a vevő által ismert hiba vonatkozásában nincs kellékszavatossági felelőssége – és csak az ilyen jellegű hibákra mondják jogszerűen az eladók, hogy ezekre nincs szavatosság (és nem lehet emiatt a terméket pl. kicseréltetni).
A kereskedők gyakran megkísérlik a hibás teljesítésért való felelősséget jogellenesen kizárni azzal a hivatkozással, hogy az akciós vagy leértékelt árura - mint egészre - nem jár szavatosság, illetőleg garancia. A vonatkozó jogi előírások alapján azonban leértékelt (akciós) termékkel kapcsolatban is van helye minőségi kifogásnak a termék azon részére vonatkozóan, amely nem volt hibás, vagy hibás volt, de erről a fogyasztó nem tud(hat)ott.
Jótállás
Akár kötelező, akár szerződéses jótállásról legyen szó, a szerződés hibátlan teljesítéséért a jótálló felel, és a jótállás időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
A jótállás alapján érvényesíthető jogok attól függnek, hogy a jótállás a felek megállapodásán vagy jogszabály rendelkezésén alapul-e, így:
-a kötelező jótállás keretében a jótállási idő alatt felmerülő minőségi kifogás esetében lényegében a szavatossági jogokat (kijavítást, kicserélést, árleszállítást, elállást) lehet – de kedvezőbb feltételekkel - érvényesíteni,
-ha pedig a jótállás szerződésen alapul, a felek megállapodása szerinti tartalmú jogok illetik meg a jogosultat, azzal, hogy, amennyiben nem rendelkeznek ezekről, úgy szintén a Ptk. szerinti szavatossági jogokat érvényesíthet a jogosult.
A jótállási idő a tényleges teljesítéssel kezdődik, tartamát az ún. kötelező jótállás esetében az azt rendelő jogszabály, míg szerződéses jótállásnál alapvetően a felek megállapodása határozza meg.
A kötelező jótállás időtartama 1 év, amelynek kezdő időpontja a termék fogyasztónak történő átadása, vagy ha az eszközt üzembe kell helyezni és azt a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, akkor az üzembe helyezés napja. Tehát fontos kihangsúlyozni, hogy a jótállási idő nem feltétlenül a vásárlás napján kezdődik. Mindezek alapján a jótállás időtartama független a szavatossági jogok érvényesíthetőségére irányadó határidőktől, és azokhoz képest akár rövidebb, de hosszabb is lehet.
Látni kell azonban, hogy a gyakorlatban a teljesítéstől (vásárlástól) számítottan „párhuzamosan” telik a szavatossági és jótállási határidő, azok sokszor átfedésben vannak. Amennyiben például a fogyasztó vásárol valamit 10.000 Ft feletti értékben, arra a vonatkozó rendelet alapján egy év kötelező jótállás jár, illetve elképzelhető, hogy ugyanerre a forgalmazó 5 év „garanciát” (szerződésben vállalt jótállást) biztosít, továbbá meg kell említeni, hogy a Ptk. alapján – fogyasztói szerződés esetén - két éves határidőn belül érvényesíthetőek a szavatossági jogok.
Jótállási jegy átadása kötelező, amelyen kötelező tartalmi elemeket kell feltüntetni és jogszerűen kell tájékoztatni a vevőt. Ezen kötelezettségek mindig a kereskedőt terhelik.
Letölthető jótállási jegy minta: http://www.nfh.hu/node/4375
Mit jelent a három munkanapon belüli csereigény?
Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet értelmében a rendelet hatálya alá tartozó termékek esetében ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás nem hivatkozhat a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza. Mindezek alapján a fogyasztó az azonnali cserére akkor jogosult, ha a tartós használatra rendelt termék meghibásodása a rendeltetésszerű használatot akadályozza.
Főbb szabályok:
- nem 72 óra, nem 3 nap!
- a vásárlás napja nem számítódik bele
- munkanap: a hivatalos naptár alapján
- azonnali csere, ha a termék kötelezi jótállásos és három munkanapon belül
a rendeltetésszerű használatot akadályozó hiba merül fel.
A három munkanapon belüli csereigény esetén a forgalmazó nem választhatja az áru kijavítását, hanem köteles a meghibásodott árut – amennyiben van ugyanolyan árucikk a forgalmazónál – előzetes vizsgálat nélkül azonnal kicserélni, az előzetes vizsgálatot igénylő kijavításra nem ad a jogszabály lehetőséget, ebből értelemszerűen következik a meghibásodott fogyasztási cikk azonnali kicserélésének kötelezettsége a forgalmazó részéről. Nem tartalmaz semmilyen olyan lehetőséget, miszerint az igény jogosságát a forgalmazó megvizsgálhatja.
Milyen termékre vonatkozik a három munkanapos cseregarancia?
A három munkanapon belüli cserekötelezettség csak a tartós használatra rendelt, 10 000 forint feletti vásárlási értékű, a kormányrendelet mellékletében szereplő termékcsoportokra vonatkozik.
Internetes kereskedelem szabályai
Meggondolhatja-e magát a fogyasztó és visszaléphet-e a vásárlástól az interneten rendelt termék átvétele után?
Igen, a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. Kormányrendelet (rendelet) alapján úgynevezett elállási jog (a termék visszaküldésének joga, visszaküldési garancia) illeti meg a fogyasztót.
Mi az az elállási jog?
Az elállási jog azt jelenti, hogy az interneten (távollevők között) megkötött szerződéstől jogszabályi felhatalmazás alapján a fogyasztó egyoldalúan visszaléphet és a termék visszaküldése esetén követelheti a kereskedőtől az általa kifizetett összeg visszatérítését. Az elállási jog kompenzálja azt, hogy a vásárlás előtt nem volt lehetőségünk a termék megvizsgálására, kipróbálására, illetve üzembe helyezésére.
Mely időponttól gyakorolhatja a fogyasztó az elállási jogát?
Termék megrendelése esetén a termék átvételétől. Lényeges, hogy elállási jogot a szerződés megkötésének napja és a termék megérkezésének napja közötti időszakban is gyakorolhatja a fogyasztó.
Milyen időtartamon belül gyakorolhatja a fogyasztó az elállási jogát?
A termék átvételétől számított 14 napon (naptári nap!) belül élhet a fogyasztó az elállási jogunkkal. Az általános szabályok szerint a határidőbe a termék átvételének napja nem számít bele. Lássunk egy példát: Ha a terméket a futárcég egy csütörtöki napon szállítja ki, a 14 napos elállási határidő a pénteki napon kezdődik. A szombat és vasárnap is naptári nap, ezért az elállási határidőbe a hétvége is beletartozik.
Elállás esetén a 14 napos időtartamon belül meg is kell érkeznie a visszaküldött terméknek az eladóhoz?
Elállás esetén köteles a fogyasztó a terméket haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított 14 napon belül visszaküldeni (postára adni, vagyis intézkedni az elküldés iránt) a vállalkozásnak. Az tehát nem elvárás, hogy termék vissza is érkezzen a vállalkozáshoz a 14 napon belül.
Előfordulhat olyan eset, hogy az elállási határidő meghosszabbodik?
10 Ha a vállalkozás az elállási jogra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, úgy az elállási idő 12 hónappal meghosszabbodik. Ha a vállalkozás a termék kézhezvételének napjától számított 14 nap lejártát követően, de 12 hónapon belül megadja a fogyasztó számára a tájékoztatást, úgy az elállásra vagy felmondásra nyitva álló határidő e tájékoztatás közlésétől számított 14 nap lesz.
Milyen módon tudja a fogyasztó igazolni a termék átvételének a napját?
A termék átvételének napját elsősorban a termékhez mellékelt számlán (nyugtán) szereplő teljesítési időpont alapján tudja a fogyasztó igazolni az eladó felé. Előfordulhat, hogy a termék tényleges átvételének napja későbbi, mint a számlán feltüntetett teljesítési időpont, ezért az elállásra rendelkezésre álló 14 napos időtartam akár néhány nappal meg is rövidülhet.
Kipróbálhatja-e a terméket a fogyasztó az elállási határidő alatt?
Természetesen igen, hiszen pontosan ez az elállási jog lényege, hogy a 14 napos határidő alatt megbizonyosodhasson arról, hogy a termék alkalmas a rendeltetésszerű használatra és megfelel az egyéni használati céljaink teljesítésére, tehát a csomagolás felbontása és a termék kipróbálása nem vezet az elállási jogunk elvesztéséhez. Fontos tudni ugyanakkor, hogy ha a terméket nem csak kipróbálta, hanem ezen felül is használta, akkor a termék ebből fakadó értékcsökkenésért felelősséggel tartozik a fogyasztó a vállalkozás felé.
Milyen formában kell közölnie a fogyasztónak a szerződéstől való elállását az eladóval?
Elállási szándékot szóban (telefonon), postai úton (célszerű tértivevényes levélben) vagy e-mailben jelzett egyértelmű nyilatkozattal, valamint a Korm. rendelet mellékletében található nyilatkozat-minta útján közölheti a fogyasztó. Amennyiben a vállalkozás a honlapján ezt biztosítja, úgy a honlapon is kifejezésre juttathatja e jog gyakorlására vonatkozó szándékát. Ilyen esetben a vállalkozás köteles tartós adathordozón (pl.: e-mailben) haladéktalanul visszaigazolni a nyilatkozat megérkezését.
Milyen következményekkel jár a szerződéstől való elállás?
Elállás esetén az interneten megkötött szerződés a szerződéskötés napjára visszamenőleg kerül megszüntetésre, ezért olyan helyzetet kell teremteni, mintha a fogyasztó meg sem rendelte volna a terméket az online shopban. Ez azt is jelenti, hogy a fogyasztó köteles a terméket saját költségén (kivéve, ha vállalkozás ezt előzetesen vállalta) haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított 14 napon belül visszajuttatni az eladó vagy az átvételre jogosult meghatalmazott személy részére.
Az eladó pedig köteles haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzéstől számított 14 napon belül napon belül a fogyasztó által kifizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket (tehát pl.: a szállítási, csomagolási díjat is) visszatéríteni. Ha a megrendeléskor nem a vállalkozás által felkínált legolcsóbb szállítási módot választotta a fogyasztó, akkor is csak a felkínált legolcsóbb szállítási díjnak megfelelő összeget köteles visszatéríteni a vállalkozás. Természetesen ebből a szempontból nem számít szállítási módnak, ha a vállalkozás üzletében is van mód a termék átvételére ingyen (hiszen ilyenkor nem történik tényleges szállítás!)
Mi az a visszatartás joga?
A vállalkozás mindaddig visszatarthatja az elállással érintett termék vételárát és a szállítási költséget, amíg a fogyasztó vissza nem szolgáltatta részére a terméket, vagy kétséget kizáróan nem igazolta, hogy azt visszaküldte.
Milyen költségeket kell a fogyasztónak viselnie a szerződéstől való elállásakor/felmondáskor?
Elálláskor kizárólag a termék eladó részére történő visszaküldésének közvetlen költségeit kötelesek viselni a fogyasztó (kivéve, ha a vállalkozás vállalta e költség viselését, vagy ha a vállalkozás a költségviselési kötelezettségünkről nem tájékoztatott minket), ezért a terméket nem adhatja fel utánvétellel vagy portóval. Ezzel összefüggésben a termék ingyenes kiszállításának díját sem lehet utólag a fogyasztóra terhelni.
A fogyasztóvédelemben használatos szeződéstípusok és levelekre vonatkozó minták itt megnézhetőek: http://www.feosz.hu/upload/file/belivek_kek.pdf
3. A KERÉKPÁROKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK
EN szabványszámok
City és Trekking kerékpárok EN 14764
Kerékpárok gyerekeknek EN 14765
Hegyi kerékpárok, összecsukható EN 14766
kerékpárok, 20”-24”
Verseny kerékpárok EN 14781
Kerékpárok-Elektromosan vezérelt prEN 15194
kerékpárok- EPAC kerékpárok
Kerékpárok osztályozása:
1. Tricikli (kicsi háromkerekű kerékpár) - A gyermek által mozgásba hozott közvetlen áttételű, az első keréken lévő pedállal hajtott játék, amelyet 36 hónaposnál fiatalabb gyermekek számára készítettek.
2. Szabadonfutós játékkerékpár - Olyan támasztókerekes vagy anélküli, legfeljebb 435 mm legnagyobb ülésmagasságú, kétkerekű jármű, amelyet többnyire a rajta ülő személy izomereje hajt meg elsősorban olyan pedálokkal, amelyek nem merev áttéttel működnek.
3. Fiatal gyermekek számára készült kerékpár - 435 mm és 635 mm közötti ülésmagasságú olyan kétkerekű jármű, amely kizárólag a kerékpáron ülő személy izom munkája által, pedál segítségével hajtott. A gyermekjátékok biztonságáról szóló 38/2011. (X. 5.) NGM rendelet 1. számú melléklet 4. pontja szerint játéknak nem minősülő, az MSZ EN ISO 8098:2014 (2014. 10. 01-ig MSZ EN 14765) számú szabvány hatálya alá tartozó gyermekkerékpár.
4. Futókerékpárok, valamint a gyermekjátékok biztonságáról szóló 38/2011. (X.5.) NGM rendelet 1. számú melléklet 5. pontja szerint játéknak nem minősülő sporteszközként vagy közutakon, közlekedési eszközként szolgáló kerékpárok.
Az 1. és a 2. csoportba tartozó termékek JÁTÉK-nak minősülnek.
Játékkerékpárok
Vonatkozó jogszabály:
A gyermekjátékok biztonságáról szóló 38/2011. (X. 5.) NGM rendelet Vonatkozó szabvány: MSZ EN 71-1:2011+A3:2014, Gyermekjátékszerek biztonsága.
1. rész: Mechanikai és fizikai tulajdonságok.
Fontos!
- Gyártónak a fenti rendelet szerinti megfelelőség értékelési kötelezettsége van és fel kell tüntetnie a „CE” megfelelőségi jelölést
- Az importőr köteles meggyőződni a megfelelőség értékelés elvégzéséről és a forgalmazó nem forgalmazhat olyan játékot, amelyen nincs feltüntetve a CE megfelelőségi jelölés.
Vonatkozó szabvány (MSZ EN 71-1) szerint:
- biztonságot érintő előírások betartása
- használatot segítő figyelmeztetések feltüntetése
A gyermekjátékok biztonságáról szóló 38/2011. (X. 5.) NGM rendelet szerint:
-a tricikliken és játékkerékpárokon a gyártónak fel kell tüntetnie a biztonságos használatot segítő, alábbi figyelmeztetéseket: „Védőfelszereléssel használandó. Közúti forgalomban nem szabad használni.”
a játékhoz használati utasítást kell mellékelni:
– figyelmeztetés a játék óvatos használatára, mivel ügyességet kíván az esések vagy ütközések elkerülése, amelyek a használónak vagy harmadik személynek sérülést okozhatnak,
– ajánlást tartalmaz a védőfelszerelésre vonatkozóan.
A vizsgálatok során a játékkerékpároknál tapasztalt nem megfelelőségek:
- A terméken kiálló éles részek, sorja látható
- A szabadon álló végződések - amelyek a vezető kezével, lábával, stb. kapcsolatba kerülhetnek - élesek (pl. csővég nincs lezárva)
- A szabadonfutós játékkerékpár nem rendelkezik két egymástól független fékberendezéssel (kontrafék + első fékkar vagy két fékkar); - Láncvédő nincs, vagy nem fedi be teljes mértékben a hajtókartól a kis lánckerékig a láncot
- A láncvédőn, vagy a közvetlenül pedállal hajtott kerekeken 5 mm-nél nagyobb nyílások vagy furatok vannak (gyermek ujja belefér)
- A tricikli stabilitása nem megfelelő: hosszú és keskeny
- A triciklin, illetve a szabadonfutós játékkerékpáron könnyen leváló kis alkatrészek és/vagy díszítőelemek vannak (pl. a szelepsapka nincs rögzítve a szelephez)
A 3. és 4. csoportba tartozó kerékpárok:
- nincs hatályos külön jogszabály
- nincs megfelelőség értékelési kötelezettség („CE” jelölés feltüntetése Pftv. szerint nem megengedett)
- típusonként (fiatal gyermekek számára készült kerékpár, túrakerékpár,BMX kerékpár stb.) honosított, harmonizált szabványok.
Szabvány szerint:
- biztonsággal kapcsolatos követelmények teljesítése
- használati útmutató (adott ország nyelvén)
Használati útmutató
Mit kell tartalmaznia a használati útmutatónak?
- biztonságos használat szempontjából legfontosabb figyelmeztetések
- karbantartási utasítások - használat körülményeinek leírása
- beállítások
- csere-és pótalkatrészek megadása
- tisztításról szóló információk
Legfontosabb jogszabályok:
- Az Európai Parlament és a Tanács a termékek az Európai Parlament és a Tanács a termékek forgalmazásáról szóló 765/2008/EK rendelete
- A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
- A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény
- A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény
- A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet
- A piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet
- Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet
- A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 2014/19. (IV. 29. ) NGM rendelete.